2012. április 13., péntek

Prágai Árminék százéves bérháza a Hegedűs Gyula utcában

Még javában tartott a tél, amikor Újlipótvárosban, a Hegedűs Gyula utca 32-ben ezeket a fotókat csináltam. Jégcsapok lógtak az ereszcsatornákról, szomorú hófoltok borították a tetőt és a lábam is átfagyott a cipőben, mire hazaértem. De legalább belógni nem kellett, mert éppen százéves a ház, és a Budapest100 kapcsán ismerős önkéntes-társ lakik benne. 
Prágai Ármin és neje, Pollátsek Irén építtette a házat 1912-ben a Csanádi és az akkor még Csáky-, ma Hegedűs Gyula utca sarkán. Vermes József tervei alapján Grosz József mester irányította az építkezést és 1912. november 1-én került pecsét a vasbetonszerkezetes épület használatbavételi engedélyére.




A levéltár 35 db foliót (azaz vegyesen tervrajzokat és egyéb doksikat) őriz, ha arra gondolok, hogy száz éve áll a ház, ez nem annyira sok. 

forrás: Budapest Főváros Levéltára

Az eredeti tervek szerint a pincében fás- és szénkamra, vasalószoba, mángorló, mosókonyha, szárítókamra, műhely, raktár és gépkamra is volt. 1938-ból fennmaradt még egy lakásmegosztási terv az I. emelet 2. számú lakásról. A terveken Prágai Ármin és neje neve szerepel, talán gyermekük számára vagy egy újabb bérlő miatt készíttették őket. Aztán a második világháború idejéből és az ötvenes évekből semmi, átmenet nélkül ugrik a levéltári paksaméta huszonöt évet, mintha a második világháború és 1956 meg sem történt volna. Érdekelt volna, hogy Prágaiék túlélték-e a második világháborút, vagy hogy ötvenhatban hányan disszidáltak a házból Nyugatra, de ezeket a történeteket csak utánajárással lehetne talán megtudni, így maradnak a tények:
1963-ban a kerületi IKV Herskovits Jenő építész tervei alapján általános felújítási és tatarozási munkákat végez "beleértve az összes bérleményben a természetes kopással járó elhasználódás javítását." A házat háborús sérülések, belövések érték, ezért az elvesztett díszek szakszerű kiegészítése vált szükségessé. Pótolják a homlokzati párkányt, javítják a vakolatot, a tűzfalakat, a nyílászárókat, kimeszelik a padlást és a pincét. Az udvar ekkor kap betonburkolatot, s mint sok más házban, itt is ekkor tűnnek el az üvegtéglák, amelyeken keresztül természetes fényt kapott a pince, valamint rendbe hozzák a függőfolyosó korlátját is. Szerencsére sok régi elem  megmenekült, a járólapok, a korlátok, egy csomó madár a ház homlokzatán és gyönyörűek a régi ajtók is.

Az előcsarnoktól befelé haladva a függőfolyosó és a belső udvar ma így fest:








Százéves szívek a liftházon:  



A házban lakó C. elmesélte, hogy pár évvel ezelőtt tűz volt az előcsarnokban, amelyről ma már csak egy oda nem illő téglaborítás árulkodik, a pávák szerencsésen megmenekültek:



A mostani hétvégén sajnos nem lesz nyitva a ház, de a környéken, az Újlipótvárosban a százéves házak ünnepén kinyitják a Visegrádi utca 29-et, amely szintén idén ünnepel és gyönyörű a vesztibülje, a Hollán Ernő u. 3-at és a Katona József u. 26-28. alatti Palatinus házat. Soha vissza nem térő alkalom, ilyeneket kár lenne kihagyni:


A bejegyzésem közzététele után szólt C., hogy Prágai Ármin nejével együtt 1951-ben halt meg, egymás mellett nyugszanak a Kozma utcai temetőben, tehát eszerint túlélték a második világháborút. Az építész, Vermes József viszont Holokauszt áldozat, 1944-ben halt meg.