2013. május 4., szombat

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga



Programon kívül keveredtem a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógába, a környéken volt dolgom és éppen volt egy szabad negyedórám. Több mint ötven éve már, hogy nem használják vallási célokra, de az utcafronton álló, egykori hitközségi épületek is üresek, várják a felújítást.
Építése 1870-ben kezdődött Otto Wagner tervei alapján. A mester későbbi éveiben a bécsi szecesszió vezető egyéniségévé vált, de akkor még a historizmus szellemében készültek tervei. Ezt az épületet a pesti zsidóság konzervatívabb hívei számára emelték, válaszul a Dohány utcai zsinagógára, melyet a vallás modern szokásainak követői építtettek maguknak 1859-ben. A felfogásbéli különbség az építészeti megoldásokban is megnyilvánul: míg a Dohány utcaiba egy tágas előudvaron át léphetünk be, itt a szűk Rumbach Sebestyén utcai fronton a hitközségi épülete áll és azon át lépünk a templomba. A másik különbség, hogy itt nem volt orgona, csak kántor és kórus. Közös vonásuk is akad: utalásul a zsidók keleti eredetére, mindkettő mór stílusban épült.




innen
innen
A függőleges falakat mindenhol gipszdíszek borítják, amelyeket az iszlám építészet által is kedvelt kék-vörös-arany színnel, a vízszintes födémeket pedig arabeszkmintákkal dekorálták.










1908-ban vezetik be a villanyt, 1930-ban a központi fűtést. 1941-ben az idegen országokból Magyarországra menekült zsidók egyik toloncháza, 1944. október 17-én koncentrációs láger, ugyanebben az évben a lakóház déli oldala bombatalálatot kap, ablakai betörnek. 1947-ben Ney Simon szobrász vezetésével felújították.






A zsinagógát 1959-ben zárták be, miután életveszélyessé vált. 1968-ban a Művelt Nép Könyvkiadó raktárként, a rá következő évben a Bútorértékesítő Vállalat bútorraktárként óhajtotta használni. 1970-ben az utcafronton álló lakóházat is életveszélyessé nyilvánították. 
1979-ben egyes részei beomlottak. 1988-ban az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat vette meg a hitközségtől. A tervek szerint a zsinagógát fűthető rendezvényteremnek, a lakóházakat pedig a tervdokumentáción szereplő elnevezés szerint külföldi kapcsolattal rendelkező vállalat irodaházává szerették volna átalakítani. A beépített berendezéseket elbontották és a munkák 70-80%-a már elkészült, amikor a vállalat csődbe ment. A MAZSIHISZ 2006-ban vásárolta vissza az épületet. A valószínűleg évek óta nem frissült honlap szerint itt lesz majd a Kárpát-medencei Zsidó Néprajzi Múzeum. A felújítás kezdete egyelőre bizonytalan, a személyzet szerint "jövőre már biztos". Érdemes benézni, lepusztulva is gyönyörű.








A történetet a belsőben elhelyezett táblákról vettem kölcsön és kivonatoltam. A Kőnig Tamás és Wagner Péter építészpáros által jegyzett rekonstrukciós terveket itt lehet megnézni.




Ha tetszett a  bejegyzés és szívesen látnál még több képet és tartalmat,
itt csatlakozhatsz
a blog Facebook oldalához. 

5 megjegyzés :

  1. Nem voltam még itt, tényleg nagyon szép még ilyen állapotban is. Sok szép részletet lehet kiragadni egy ilyen helyszínen. Jól értem, hogy szabadon látogatható a zsinagóga - mindig van ott felügyelet?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem 5-ig vagy 6-ig van nyitva délután, belépőt szednek, mint egy múzeumban. De a honlapon fent van a nyitvatartás is, ha jól emlékszem, a linket lásd fentebb:)

      Törlés
    2. Hmmm, tényleg. Valahogy elkerülte a figyelmemet :)
      Köszi, remélem tudok rá szakítani valamikor szabadidőt.

      Törlés
  2. Otto Wagner a mai Bécs képét is meghatározó villamos-hálózat megállóinak tervezőjeként fontos értéket teremtett. A szecesszió egyik alapítójaként csodás házakat épített, pl. saját villáját.
    http://tg-portfolio.hostoi.com/vienna_elemei/SSA46748.JPG

    VálaszTörlés
  3. Csodálatos emlék, jó lenne végre felújítva látni

    VálaszTörlés